Referenciák: költöztetés Budapesten

Budapesti Lónyai Utcai Református Gimnázium

Hálásak vagyunk Kiss Gábor költöztető vállalkozónak, aki tizedmagával, két kisebb és egy nagyobb teherautóval egy hét alatt, 2000. augusztus 28-tól szeptember 3-ig áthozott mindent a Jázmin utcából és a négy emeleten úgy vitt mindent a helyére, hogy senki és semmi nem sérült meg, még egy kémcső sem törött el.

A Kinizsi utcában beszélgetek Kiss Gáborral, amikor már „belaktuk az épületet” s kezdünk otthon lenni benne, októberben az egyik tanítási napon.
– Mikor vállalták el az aug. 28-án megkezdett munkát?
– Az első beszélgetésünk július végén volt az igazgató úrral, akkor állapodtunk meg elvileg
– Gondolom, akkor még nem volt biztos a költözés végső dátuma
– Biztos nem volt, de elég nagy pontossággal be lehetett célozni
– Hogyan tudja ilyen rugalmasan követni a változó időpontokat? -Vannak állandó embereim és barátok, rakodó vállalkozók alkalmanként, akik szívesen jönnek segíteni.
Könnyű, átlagos vagy nehéz feladat volt ez a költöztetés?
-Könnyű.
–?
– Több okból is. A tanárok, a könyvtárosok – úgy tudom, szabadidő – áldozattal – még júliusban becsomagoltak mindent. Gondosan címkézett ládákat, dobozokat kellett a helyükre tennünk. A célépületről részletes alaprajzot kaptunk az igazgató úrtól – aki egyébként is végig segítségünkre volt -,így meg lehetett tervezni a sorrendet, mit melyik lépcsőházon át célszerű vinni, stb. A helyszínen Kiss Gáborné. Erzsike, a gondnok (a névegyezés véletlen!) várt bennünket, tőle mindig gyors, pontos eligazítást kaptunk. A Jázmin utcában Urbán Ferenc és Kovács Mária tartották a frontot az iskola részéről.
– A szállítómunkásai milyen emberek? Kikkel dolgozik szívesen? – Ez bizalmi munka. Értékek vannak a kezünkben. Megbízható, fizikailag is alkalmas, fiatal munkásaim vannak. Mind józan életű. 25-27 évesek, a fiam a legidősebb köztük, ő 29 éves. Néha játszanak, versengenek. Így lehetséges, hogy 260 kartondoboznyi könyv 35 perc alatt érkezett le a Jázmin utcai könyvtárból a teherautóba. Általában jó a hangulatuk.
– Órabéren dolgoznak?
– Soha. Nem vagyok időhúzó típus. A feladatra vállalkozom, annak szabom meg az árát.
– Ez alatt a hét alatt biztosan erősen megdolgoztak, hiszen még extra adományokat is kellett szállítani, egy pianínót és a banktól kapott íróasztalokat.
– Igen, nem is tagadom. 380 kis üveg ásványvíz fogyott el.